Hungarian

Minimum level of language proficiency (oral): B2
Minimum level of language proficiency (written): B2

Further comments:
Language input in case of Hungarian language training: at least intermediate level B2
Advanced Hungarian language knowledge is required. The language knowledge is assessed and evaluated during the online interview. Although no official language certificate is required for the programme, it is recommended. The language of instruction for the entire programme is Hungarian.

Online felvételi vizsga

Szóbeli elbeszélgetés. a felvételi eljárás során előre megadott, magyar és angol nyelvű szakirodalmak közül egyről, amit a jelölt választ (lista ld. alább)
Motivációs beszélgetés: milyen motivációi vannak, miért jelentkezett.

Szakirodalmi lista a Gyermekkultúra mesterképzési szakra történő felvételi beszélgetéshez – A felvételi alkalmával egy, a felvételiző által választott tanulmányról szabadon beszélgetünk

Bajzáth Mária (2016). Népmesekincstár mesepedagógia – Mesék és művészetek a pedagógiában. In Kolosai Nedda & M. Pintér Tibor (Eds.), A gyermekkultúra jelen(tőség)e (pp. 188-198). ELTE TÓK. www.e-pakk.hu/gykebook.pdf

Balogh, B., & B. Zsoffay, K. (2020). Erdőóvoda. Gyermeknevelés Tudományos Folyóirat, 8(3), 237-252. doi.org/10.31074/gyntf.2020.3.237.252

Bauer, Z., & Gonda, J. (2020). Tanuljunk emberséget az állatoktól! Gyermeknevelés Tudományos Folyóirat, 8(3), 93-115. doi.org/10.31074/gyntf.2020.3.93.115

Bauer, Z., & Papik, E. (2020). A természettudományos nevelés szakköri lehetőségei. Gyermeknevelés Tudományos Folyóirat, 8(3), 217-229. doi.org/10.31074/gyntf.2020.3.217.229

Bárdos, J. (2019). A magyar népmesék dramatizáltságáról. Könyv és Nevelés 1. folyoiratok.oh.gov.hu/konyv-es-neveles/a-magyar-nepmesek-dramatizaltsagarol

Bereczkiné Záluszki, Anna (2016). Művészeti nevelés és hagyományápolás a tótkomlósi szlovák nemzetiségi óvodában. Gyermeknevelés Tudományos Folyóirat, 4(1), 172–176. doi.org/10.31074/gyntf.2016.1.172.176

Chan, T. W. & Goldthorpe, J. H. (2007a). Social stratification and cultural consumption: Music in England. European Sociological Review, 23(1), 1–19. doi.org/10.1093/esr/jcl016

Chan, T. W. & Goldthorpe, J. H. (2007b). Social stratification and cultural consumption: The visual arts in England. Poetics, 35(2), 168‒190. doi.org/10.1016/j.poetic.2007.05.002

Császár, L. (2021). CoronArt – Művészet a korona idején. Gyermeknevelés Tudományos Folyóirat, 9(2), 97‒130. doi.org/10.31074/gyntf.2021.2.97.130

Damen, M. L. & Van Klaveren, Ch. (2013). Did Cultural and Artistic Education in the Netherlands increase Student Participation in High Cultural Events? De Economist, 161, 447–462. doi.org/10.1007/s10645-013-9217-1

Eck, J., Kaposi, J. & Trencsényi, L. (2016, Eds.). Dráma – Pedagógia – Színház – Nevelés. Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet. ofi.oh.gov.hu/sites/default/files/attachments/dramapedagogia_online.pdf

Featherstone, M. (1987). Lifestyle and consumer culture. Theory, Culture and Society, 4. 55–70. doi.org/10.1177/026327687004001003

Gajdóné, A., Koósné, J., & Merényi, H. (2021). A regényolvasás (be)vezetése – meseregények az olvasóvá válás folyamatában. Gyermeknevelés Tudományos Folyóirat, 9(1), 261-299. doi.org/10.31074/gyntf.2021.1.261.299

Gombos Péter (2016). Disztópiák viadala, disztópiák diadala. In Kolosai Nedda & M. Pintér Tibor (Eds.), A gyermekkultúra jelen(tőség)e (pp. 146-155). ELTE TÓK. www.e-pakk.hu/gykebook.pdf

Gönczöl, A. (2021). Olvasóvá nevelés óvodáskorban a drámapedagógia módszereivel. Gyermeknevelés Tudományos Folyóirat, 9(1), 250-260. doi.org/10.31074/gyntf.2021.1.250.260

Gyöngy Kinga (2021). Művészet és játék kisgyermekkorban In Kolosai, Nedda (2021 szerk.), Élni a kultúrát! – játék, művészetpedagógia és tudomány: fókuszban: játék és gyermekkultúra (pp. 53-60). ELTE Tanító- és Óvóképző Kar. ISBN 978-963-489-425-4 41-52 mpk.elte.hu/download/4_MPK_ELTE_konferenciakotet_2020_2021.pdf

Janurik, M. & Józsa, K. (2018). Az iskolai zenetanulás iránti motivációt alakító néhány tényező.
Gyermeknevelés Tudományos Folyóirat, 6(2), 5‒17. doi.org/10.31074/gyn20182517

Konok, V., Peres, K., Ferdinandy, B., Jurányi, Z., Bunford, N., Ujfalussy, D. J., Réti, Z., Kampis, G., & Miklósi, Ádám. (2020). Hogyan hat a mobileszköz-használat az óvodások figyelmére és társas-kognitív készségeire? Gyermeknevelés Tudományos Folyóirat, 8(2), 13-31. doi.org/10.31074/gyntf.2020.2.13.31

Kolosai, N. (2020). Kultúraváltás (vagy -válság) az oktatásban és a kora gyermekkori nevelésben – Előszó a megújulás jegyében. Gyermeknevelés Tudományos Folyóirat, 8(2), 5–12. doi.org/10.31074/gyntf.2020.2.5.12

Kolosai, N. (2021). A családok szerepe a gyermek kultúrához való viszonyának formálásában. In

Kajári, G. & Pacsika, M. (Eds.), Távol is közel… Múzeumok őszi fesztiválja minden körülmények között (pp. 97‒113). Szabadtéri Néprajzi Múzeum, Múzeumi Oktatási és Képzési Központ.
Koscsóné Kolkopf, J., & Kiss, H. (2020).

„Digitális Honfoglalás” avagy 0–3 évesek a digitális világban. Gyermeknevelés Tudományos Folyóirat, 8(2), 202-218. doi.org/10.31074/gyntf.2020.2.202.218 Kovács, K., & Döbrössy, J. (2021).

Hangzók és hangzások. Gyermeknevelés Tudományos Folyóirat, 9(3), 142-152. doi.org/10.31074/gyntf.2021.3.142.152

Márkus, Éva. (2021). Baranya megyei német népmesék a nemzetiségi oktatásban. Gyermeknevelés Tudományos Folyóirat, 9(1), 131-144. doi.org/10.31074/gyntf.2021.1.131.144

Váradi, J., & Józsa, G. (2021). A tanórán kívüli művészeti tevékenység hatása a művészeti rendezvények iránti attitűdre. Gyermeknevelés Tudományos Folyóirat, 9(3), 28-43. doi.org/10.31074/gyntf.2021.3.28.43

Sándor Ildikó (2021). Közös játékrepertoár és játékkultúra: a csoportos játék feltételei hogyan és mennyi idő alatt alakíthatóak ki? In Kolosai, Nedda (2021 szerk.), Élni a kultúrát! – játék, művészetpedagógia és tudomány: fókuszban: játék és gyermekkultúra (pp. 41-52). ELTE Tanító- és Óvóképző Kar. ISBN 978-963-489-425-4 41-52 mpk.elte.hu/download/4_MPK_ELTE_konferenciakotet_2020_2021.pdf

A gyermekkultúra szakos pedagógus átfogóan alkalmazza és kutatja a kultúra és a nevelés összefüggő rendszerét a nevelési, a tanulási folyamatok tekintetében, kiemelt figyelmet fordítva a kulturális, nemzeti identitásra és a különböző szociokulturális környezetben élő gyerekek kulturális kötődéseire. Az intézményes nevelés első szakaszaiban és a közművelődés színterein a nevelési környezet valamennyi szereplőjével együttműködve (közoktatás-család-felsőoktatás) támogatja a gyermekek fejlődését a kultúra értékeinek tevékeny elsajátítása során. Felkészült tanulmányai doktori képzés keretében történő folytatására. A képzés során az elméleti ismeretek is mindig gyakorlatba ágyazottan, problémaorientáltan kerülnek feldolgozásra, nagy hangsúly helyeződik a hallgatók saját élményeire, megtapasztalásaira a gyermekkultúra közvetítésének területein, valamint a gyakorlati tapasztalatok reflektált feldolgozására.

További kérdés esetén írjanak az ELTE TÓK koordinátorának: nemes.zsofia@tok.elte.hu