Tanulmányok helye	Magyarország, Budapest
Típus	Master, teljes idejű képzés
Névleges időtartam	4 félév (120 ECTS)
Tanulmányok nyelve	magyar
Díjak	MA (Expert in Islamic Studies)
Kurzuskód	Arts and Humanities

Felvételi követelmény

Alapdiploma (vagy magasabb szintű) Teljes kreditérték beszámításával vehető figyelembe: a keleti nyelvek és kultúrák alapképzési szak arab, iranisztika és török szakirányai. Meghatározott kreditek teljesítésével elsősorban számításba vehetők: a bölcsésztudomány képzési terület alapképzési szakjai. Meghatározott kreditek teljesítésével vehetők figyelembe továbbá: azok az alapképzési és mesterképzési szakok, illetve a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény szerinti szakok, amelyeket a kredit megállapításának alapjául szolgáló ismeretek összevetése alapján a felsőoktatási intézmény kreditátviteli bizottsága elfogad. A jelentkezési dokumentumokat a következő nyelveken tudjuk fogadni: angol / magyar. A iskola gyakran tud megfelelő nyelven készült indexmásolattal/kreditigazolással szolgálni. Amennyiben ez az Ön esetében nincs így, szüksége lesz hivatalos fordításra az eredeti dokumentum hivatalos másolatával együtt. Végül az egyetemre magával kell vinnie a bemeneti követelmények teljesítését igazoló dokumentumok eredeti példányát.

Nyelvi követelmények

angol magyar A mesterképzésbe való belépés feltétele középfokú (B2), komplex típusú államilag elismert vagy azzal egyenértékű nyelvvizsga angol, francia, német, olasz, spanyol nyelvek egyikéből. A nem magyar anyanyelvű külföldi jelentkezőknek a beiratkozáskor tanúsítaniuk kell, hogy elvégeztek egy B1 szintű (korábban alapfokú) magyar nyelvtanfolyamot, vagy ennek megfelelő szintű magyar nyelvoktatáson vettek részt.

Egyéb követelmények	szakirányú alapszakos diploma kreditigazolás (transcript of records) az alapszakos diplomáról útlevél másolat szakmai önéletrajz motivációs levél.

További információ	elte.hu/indulo-kepzesek

Áttekintés

Idegennyelv-követelmény: A mesterképzésbe való belépés feltétele arab nyelvből középszintű nyelvtudás, illetve olvasási szintű angol nyelvismeret.

Írásbeli szakasz: A jelentkezőknek be kell adniuk egy magyar nyelvű motivációs levelet. Az írásbeli szakasz pontszámát a benyújtott motivációs levél értékelésének eredménye adja.

Szóbeli szakasz:

Felvételi vizsga a megadott irodalomjegyzék és tételsor alapján.

A felkészüléshez kötelező/ajánlott irodalom:
Indul a karaván és Halad a karaván c. tankönyvek (Bp., Kőrösi Csoma Társaság)
Weiss-Green: Az arabok rövid története (Bp., Kőrösi Csoma Társaság, 2008) és Claude Cahen: Az iszlám – a kezdetektől az Oszmán Birodalom bukásáig (Bp., Gondolat, 1989
Goldziher Ignác: Az iszlám és Előadások az iszlámról és Az iszlám kultúrája I-II. kötet (Bp., Gondolat 1982)
Daftary: Az iszmailiták rövid története (Bp., L’Harmattan, 2006)
Iványi T.: A muszlim nő otthon (Bp., Kőrösi Csoma Társaság, 2007) vagy: Házasság az iszlámban (Bp., Kőrösi Csoma Társaság, 2009.)
Uő.: A szúfi út. (2008, Kőrösi Csoma Társaság).

FELVÉTELI TÉTELEK (Iszlám)

1. Mi a dzsáhilijja szó jelentése? 2. Mi az iszlám szó jelentése? 3. Az iszlám öt alappillére. 4. Mi a hitvallás? 5. Mi a ramadán? 6. Mit tud a zarándoklatról? 7. Mi a vallási adó (zakát)? 8. Mit tud a közösségi imáról (szalát)? 9. Mi a szent háború (dzsihád)? 10. A Korán mekkai fejezeteinek a jellemzése. 11. A Korán medinai fejezeteinek a jellemzése. 12. A Korán részei. 13. Az egymással ellentétes előírások a Koránban.14. Az imám szó három jelentése. 15. Szabad akarat és eleve elrendelés az iszlámban.16. Ki a mahdi? 17. Mit jelent a teremtett Korán kifejezés? 18. Mit jelent az ahl al-bajt kifejezés? 19. Mit mond a Korán a keresztényekről és zsidókról? 20. Mi az alapvető különbség a sí’iták és szunniták között? 21. Milyen nézetek voltak Mohamed utódlásának kérdésében? 22. Mi az ásúrá? 23. Kik voltak a murdzsiiták? 24. Mi a kalám? 25. Kik voltak a mu’taziliták? 26. A kalifa kettős szerepe.27. A kháridzsiták. 28. Az iszmáiliták. 29. Az ibáditák. 30. A qarmatiak. 31. Az aszaszinok. 32. Kik a tizenkét imámos sí’iták? 33. Isten tulajdonságai a Koránban. 34. Mi a szunna és hadísz különbsége? 35. Mi a hadísz? 36. A hadísz részei. 37. A hadísz kritikája az iszlámban és a nyugati arabisztikában.38. Mikor állították össze a Koránt? 39. Mi a mecset és melyek a funkciói? 40. Mi a madrasza? 41. Mi a müezzin szerepe? 42. Sorolja fel tíz Korán fejezet címét! 43. Milyen hagyomány gyűjteményeket ismer? 44. Melyek a hagyománygyűjtemények fajtái? 45. Kik voltak a qadariták? 46. Kik voltak a dzsabriták? 47. Mit jelent a szahíh szó a hagyományirodalomban? 48. Mit jelent az újítás (bid’a)? 49. Mi a jó és a rossz újítás? 50. Mit jelent a hagyomány megölése és feltámasztása?

Iszlám misztika

1. Mi a szúfizmus? 2. Honnan ered a szúfi elnevezés? 3. A szúfik általános jellemzése. 4. Az Isteni Egység szúfi értelmezése. 5. Mi a szúfi út? 6. Mit jelentenek az állomások és állapotok? 7. Ismertesse a szúfi út legfontosabb állomásait! 8. A megemlékezés (dzikr) szertartása. 9. Szerelem és egyesülés az iszlám misztikában. 10. Mi az éhezés szerepe a szúfizmusban? 11. Mi a meghallgatás (szamá’) szertartás? 12. A szúfizmus és a nők. 13. Ibn Arabi élete és munkássága. 14. Mit ír Ibn Arabi az utat akarók számára? 15. Miről ír Ibn Arabi A fénylevél c. művében? 16. Ismertesse Ibn Arabi Éjszakai utazás c. művét! 17. Égi utazás a Prófétánál és a szúfi szenteknél.

A törvény (saría) az iszlámban

1. Mi a saría? 2. Mi az iszlámjog (fiqh) és a saría különbsége? 3. Milyen két tudományágat foglal magába az iszlámjog? 4. Melyek az iszlámjog forrásai? 5. Melyek a Korán jogi értelmezésének a fajtái? 6. Mi a hagyományok szerepe az iszlámjogban? 7. Mi a közmegegyezés (idzsmá’)? 8. Mi az analógia (qijász)? 9. Mit jelent az egyéni erőfeszítés (idzstihád) fogalma? 10. Mit tud a vélemény (ra’j) felhasználásáról? 11. Mi jellemzi a hanafita jogi iskolát? 12. Mi jellemzi a málikita jogi iskolát? 13. Mi jellemzi a sáfi’ita jogi iskolát? 14. Mi jellemzi a hanbalita jogi iskolát? 15. Hasonlítsa össze a négy jogi iskola módszereit! 16. Mit tud a záhiritákról? 17. Miben különbözik a sí’ita joggyakorlat a szunnitától?

A nő helyzete az iszlámban

1. Mit mond a Korán a nőkről? 2. Mit mondanak a hagyományok a nőkről? 3. A fátyol az iszlámban. 4. Mi volt az énekesnők szerepe a középkori kultúrában? 5. Hogyan írja le al-Ghazáli a nők jó és rossz tulajdonságait? 6. Melyek a házassági szerződés főbb jellegzetességei? 7. Melyek a hanafi jogi iskola szabályai a házasságra vonatkozóan? 8. Ismertesse a hagyományos házasságot (Fez város szokásai alapján)! 9. A nők helyzete a mai Egyiptomban. 10. Ismertesse egy fiatal muszlim lány útkeresési kisérleteit (A pakisztáni lány c. film alapján).

Arab történelem

Az iszlám világ XX. sz. előtti történelme

1. A Kába szerepe az iszlám előtt. 2. Mohamed próféta életének mekkai korszaka. 3. A hidzsra. 4. Mohamed Medinában. 5. Mohamed csatái. 6. Mekka bevétele és Arábia egyesítése Mohamed alatt. 7. Az első négy kalifa. 8. Az iszlám hódításai közvetlenül Mohamed halála után. 9. Egyiptom és Észak-Afrika meghódítása. 10. Irán és az Iránon túli területek meghódítása. 11. Andalúzia arab meghódítása. 12. A sziffíni ütközet és jelentősége az iszlám történetében. 13. Az Omajjád kalifátus uralma és a birodalom kiterjedése. 14. Az Abbászida kalifátus hatalomrajutása. 15. al-Manszúr kalifa és Bagdad alapítása 16. Az Abbászidák fénykora (750-945). 17. Hárún ar-Rasíd kalifa. 18. al-Ma’mún kalifa uralma és az iráni területek előtérbe kerülése. 19. Az Abbászida Kalifátus és az Omajjád Kalifátus összehasonlítása. 20. Az Abbászida Kalifátus főhivatalnokai: vezírek, irnokok, adószedők. 21. Az abbászida hadsereg átalakulása a fénykorban. 22. A qádi és a muhtaszib. 23. Adónemek és földtulajdon az Abbászidák alatt. 24. Mit tud a pénzről az omajjád ill. az abbászida korban? 25. Mikor és miért lett a birodalom fővárosa Szamarra? 26. Kik voltak a Tulúnidák? Hogyan és hol uralkodtak? 27. A Fátimida Kalifátus. 28. A spanyolországi Omajjádok uralma. 29. A Buvajhidák és a katonai parancsnokok hatalma. 30. A Számánidák. 31. Kik voltak a szeldzsukok? 32. Kik voltak az Aghlabidák és hol uralkodtak? 33. Mikor zajlottak a kereszteshadjáratok? 34. Ki volt Szaladin (Szalád ad-Dín)? 35. Mit tud a Szaffáridákról? 36. Ismertesse a Ghaznavida dinasztia uralmát, jelentőségét! 37. Kik voltak a mamlúkok és hol uralkodtak? 38. Kik voltak az Almorávidák? 39. Kik voltak az Almohádok? 40. Kik voltak a Szafavidák? 41. Mikor jött létre az Oszmán Birodalom és hogyan terjeszkedett? 42. Arab országok török uralom alatt. 43. Török-perzsa háborúk a XVI-XVII. Sz.-ban. 44. Az iszlám terjedése Indiában. 45. A Moghúlok Birodalma. 46. Az iszlám Nyugat-Afrikában. 47. Az iszlám terjedése az Indonéz szigetvilágban. 48. Az iszlám elterjedése Szudánban. 49. Az arab világ helyzete a XIX. sz.-ban. 50. Az iszlám világ helyzete az I. Világháború előtt.

Az iszlám világ országainak modern történelme és politikai földrajza

(A) Az iszlám világra vonatkozó általános kérdések

1. Nevezzen meg három nagy folyót az iszlám világban! 2. Nevezzen meg három nagy hegységet az iszlám világban! 3. Sorolja fel az iszlám világ országait (ahol az iszlám többségi vallás)! 4. Milyen nagy iszlám világszervezetet ismer? 6. Nevezzen meg legalább öt olajtermelő országot az iszlám világban! 7. Mely országokban van többségben a szunnita iszlám? 8. Mely országokban van többségben a síita iszlám? 9. A négy nagy szunnita jogi-rituális iskola (madzhab) elterjedtsége.10. Mely országok voltak brit uralom alatt és mikor? 11. Mely országok voltak francia uralom alatt és mikor? 12. Sorolja fel az iszlám világ országainak az államformáit, és nevezzen meg mindegyikből néhányat! 13. Milyen nyelveket beszélnek még az arab világban az arabon kívül? 14. Milyen vallást találunk az iszlám világ országaiban az iszlámon kívül és hol? 15. Mely országokban van jelentős muszlim kisebbség Ázsiában és Afrikában?

(B) Egyes országokra vonatkozó kérdések

Mindegyik országra vonatkozóan a következő kérdésekre kell tudni válaszolni:

1. Marokkó 2. Algéria 3. Egyiptom 4. Szudán 5. Irak 6. Szíria 7. Szaúd-Arábia 8. Irán 9. Pakisztán 10. Banglades 11. Indonézia 12. Malájzia 13. Afganisztán

i. Főváros. ii. Lélekszám hozzávetőlegesen. iii. Terület (nagyságrend és hazánkhoz viszonyított méret). iv. Államforma. v. Fekvés, határok. vi. Nagyvárosok, folyók, hegyek (ha vannak). vii. Vallás(ok), nyelv(ek). viii. Politikai vezetők a XX-XXI. sz.-ban. ix. Gazdasági élet. x. Történeti összefoglaló.

3) A felvételi online formában történik.

A nyelvi előkészítőt tartó intézmény záróvizsgáját az intézmény figyelembe veszi a felvételinél: igen

Az Iszlám tanulmányok mesterképzési szakot az Orientalisztikai Intézet gondozza. A szakon a hallgatók az iszlám vallással, tanaival, történetével, irányzataival kapcsolatos jártasságukat mélyítik, így az iszlám vallás történetét, a korán-tudományokat, a népi vallásosságot, a misztikát és a XX–XXI. századi iszlám mozgalmakat tanulmányozzák. További tárgykörök, amelyek fontos szerepet kapnak a képzésben: az iszlám világ történelme, különös tekintettel a modern alakulásokra, az iszlám világ kultúrtörténete, az iszlám művelődéstörténetének főbb aspektusai, különös tekintettel az egyetemes emberi kultúrához való hozzájárulásra, az iszlám világ és Európa kapcsolatainak alakulása a múltban és a jelenben.

Contact:
Mr Rezső Jarmalov
Stipendium Hungaricum coordinator
stipendiumhungaricum@btk.elte.hu

Programstruktúra

iszlám tanulmányok

Karrierlehetőségek

Karrier